12. osztályos tankönyv


Előszó

Minden művészi alkotásnak tükröznie kell az alkotója komolyságát és őszinteségét. Ezek nélkül a munkája nem hiteles. Ugyanakkor minden alkotónak gyermeki frissességgel és alázattal kell kezelnie a rendelkezésére álló eszközöket: a festőnek a színeket és formákat, az írónak a nyelvet és a gondolatokat és a színésznek a játékot.

A matematikát tanulók és művelők esetében e két dolog egymás okozata. A formák (fogalmak, jelenségek, tételek, stb.) uralása a komolyság bizonyítéka, ezek tökéletesítése pedig alapvető emberi mivoltunk meg nem tagadása. Éppen ezért a matematika az ötletek, eszmék tánca, játék. Halálosan komoly játék, magával a játékkal, amit csak halálosan komolyan nevetve érdemes játszani. Ha valaki ebből a táncból csak a kötelező alaplépéseket ismeri, csak a játék szabályait és nem próbált új táncot járni, a játékban önmagát legyőzni, akkor alapjában véve fölöslegesen sajátította el az alaplépéseket, szabályokat. Az alaplépések ismeretében továbbfejlődni a matematikában talán a legkönnyebb, mert a legbonyolultabb lépések szerkezete már az alap-lépésekben is meg található (talán ezért is tartják sokan a matematikát a fiatalság kiváltságának).

Úgy gondoljuk, hogy a továbbiakhoz szükséges alaplépéseket sikerült mindenkinek megmutatnunk, az érdeklődőket pedig sokszor olyan „performance”-ba tudtuk belevinni, ami a játék lényegét jól ábrázolta.
A könyv létrehozásában köszönettel tartozunk Szilágyi Zsolt és Vitos Laci barátunknak, akik a kézirat gondos szerkesztése során még a lényegi hibák kijavítására is időt fordítottak.

A szerzők