“A matematika faragott bel\u0151lem embert”<\/p>\n
Krist\u00e1ly S\u00e1ndor fiatal matematikus. Sz\u00edvesen besz\u00e9l a munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l, de a l\u00e9nyegn\u00e9l csak kev\u00e9ssel mond el t\u00f6bbet, \u00edgy az interj\u00fa r\u00f6vids\u00e9g\u00e9ben az \u0151 karakter\u00e9hez k\u00e9nyszer\u00fcl igazodni. Igaz, hogy k\u00f6nny\u0171 r\u00f6viden, n\u00e9h\u00e1ny mondatban jellemezni \u0151t. Im\u00e1dja, amit csin\u00e1l, t\u00e1rsas\u00e1gi l\u00e9ny, szeret focizni, s\u00edzni, \u00e9s sokat van a csal\u00e1dj\u00e1val. Krist\u00e1ly S\u00e1ndor jelenleg Rom\u00e1ni\u00e1ban a legt\u00f6bbre \u00e9rt\u00e9kelt magyar matematikus. Az Ad Astra tudom\u00e1nyos t\u00e1rsas\u00e1g rangsorol\u00e1s\u00e1ban, a tudom\u00e1nyos publik\u00e1ci\u00f3k jelent\u0151s\u00e9ge szerint a nyolcadik rom\u00e1niai tud\u00f3s a matematika ter\u00fclet\u00e9n. Debreceni tart\u00f3zkod\u00e1sa sor\u00e1n, \u201ev\u00e9letlen\u00fcl\u201d megoldott a Finsler geometria ter\u00fclet\u00e9n egy \u00f6tven \u00e9ve megoldatlan probl\u00e9m\u00e1t, \u0151 m\u00e9gsem geom\u00e9terk\u00e9nt ismert a matematikus t\u00e1rsadalomban. A kritikus pont elm\u00e9let mellett k\u00f6telezte el mag\u00e1t, nem tartja val\u00f3sz\u00edn\u0171nek, hogy ezen a ter\u00fcleten is siker\u00fcl megoldani nagy matematikai probl\u00e9m\u00e1kat, de ez az a vil\u00e1g, ami \u0151t vonzza, ami lek\u00f6ti, vagy ahogyan \u0151 fogalmazott: amit igaz\u00e1n \u00e9rez.<\/em><\/p>\n *<\/p>\n \u2013 Keveset tudhattam meg r\u00f3lad, k\u00e9rlek, r\u00e9szletezd, mivel foglalkozol.<\/em><\/strong> \u2013 A furcsa az, hogy val\u00f3j\u00e1ban a debreceni doktori vezet\u0151m ebb\u0151l egy \u00f3ri\u00e1si potenci\u00e1lt faragott. A dolgozatot egy\u00fctt \u00edrtuk meg, \u00e9s az\u00f3ta a vil\u00e1g t\u00f6bb r\u00e9sz\u00e9n ennek a dolgozatnak az eredm\u00e9nyeit mutatta be, hisz t\u00e9nyleg egy nagyon sz\u00e9p eredm\u00e9nyr\u0151l van sz\u00f3, de \u00e9n m\u00e1r nem vagyok kapcsolatban ezzel a vil\u00e1ggal. “A matematika faragott bel\u0151lem embert” Krist\u00e1ly S\u00e1ndor fiatal matematikus. Sz\u00edvesen besz\u00e9l a munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l, de a l\u00e9nyegn\u00e9l csak kev\u00e9ssel mond el t\u00f6bbet, \u00edgy az interj\u00fa r\u00f6vids\u00e9g\u00e9ben az \u0151 karakter\u00e9hez k\u00e9nyszer\u00fcl igazodni. Igaz, hogy k\u00f6nny\u0171 r\u00f6viden, n\u00e9h\u00e1ny mondatban jellemezni \u0151t. Im\u00e1dja, amit csin\u00e1l, t\u00e1rsas\u00e1gi l\u00e9ny, szeret focizni, s\u00edzni, \u00e9s sokat van a csal\u00e1dj\u00e1val. Krist\u00e1ly S\u00e1ndor jelenleg Rom\u00e1ni\u00e1ban […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[9],"tags":[],"class_list":["post-15","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-interjuk"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/simplexportal.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/15","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/simplexportal.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/simplexportal.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/simplexportal.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/simplexportal.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=15"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/simplexportal.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/15\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1097,"href":"https:\/\/simplexportal.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/15\/revisions\/1097"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/simplexportal.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=15"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/simplexportal.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=15"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/simplexportal.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=15"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\n\u2013 K\u00e9t dologgal bajl\u00f3dok, bajl\u00f3dtam a matematik\u00e1n bel\u00fcl. Az egyik a kritikus pont elm\u00e9let, a m\u00e1sik a Finsler geometria. Ezen a k\u00e9t nagy ter\u00fcleten bel\u00fcl dolgozom. Az els\u0151 t\u00e9m\u00e1mat \u201998-ban, Kolozsv\u00e1ron kezdtem el kutatni, minek k\u00f6vetkezt\u00e9ben 2003-ban v\u00e9dtem meg az els\u0151 doktori t\u00e9zist. A Finsler geometria kutat\u00e1sa Debrecenben indult, \u00edrtam egy dolgozatot 2001 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n, amire bizonyos debreceni szak\u00e9rt\u0151k r\u00e1haraptak \u00e9s biztattak, hogy f\u00f6lt\u00e9tlen\u00fcl menjek \u00e9s dolgozzak vel\u00fck. \u00cdgy sz\u00fcletett meg a m\u00e1sodik doktori a Finsler geometria t\u00e9mak\u00f6r\u00e9ben.
\n\u00c9s akkor az els\u0151 t\u00e9m\u00e1mmal kapcsolatosan. Mi a l\u00e9nyege a kritikus pont elm\u00e9letnek? Van egy f\u00fcggv\u00e9ny\/funkcion\u00e1l, \u00e9s annak a kritikus pontja egy olyan pont\/elem, melyben az adott f\u00fcggv\u00e9ny\/funkcion\u00e1l deriv\u00e1ltja nulla lesz. Az olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra tal\u00e1n ismer\u0151sebb a stacion\u00e1rius pont megnevez\u00e9s erre a fogalomra. Nyilv\u00e1n nem az az \u00e9rdekes, hogy deriv\u00e1lunk egy f\u00fcggv\u00e9nyt, \u00e9s megn\u00e9zz\u00fck, hol v\u00e1lik null\u00e1v\u00e1, hanem sokkal ink\u00e1bb az alkalmaz\u00e1sok szintj\u00e9n. P\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e9rn\u00f6ki tudom\u00e1nyokban, hidak \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l, a t\u00f6r\u00e9si pontok sz\u00e1mol\u00e1s\u00e1n\u00e1l, egyens\u00falypontok keres\u00e9s\u00e9n\u00e9l nagyon sz\u00e9pen bej\u00f6n a kritikus pontok probl\u00e9m\u00e1ja. Bizonyos gyakorlati probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1sai egyszer\u0171en modellezhet\u0151ek a feladathoz rendelt energiaf\u00fcggv\u00e9ny kritikus pontjaik\u00e9nt. Ily m\u00f3don van a val\u00f3s\u00e1ggal \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sben ez a nagyon elvont elm\u00e9let. A m\u00e1sodik ter\u00fclet, amivel foglalkozom, a Finsler geometria. A Finsler geometri\u00e1val v\u00e9letlen\u00fcl ker\u00fcltem kapcsolatba. Mi is az a Finsler geometria? Mindenki sz\u00e1m\u00e1ra ismer\u0151s a klasszikus euklideszi geometria (l\u00e1sd a k\u00f6z\u00e9piskolai tananyagot), ut\u00e1na k\u00f6vetkezett kronol\u00f3giailag a Bolyai\u2013Lobacsevszkij geometria az ezernyolcsz\u00e1zas \u00e9vekben, majd a Riemann geometria, aminek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en b\u00e1rmilyen furcsa sokas\u00e1gon (fel\u00fcleten) le\u00edrt\u00e1k a geometriai objektumokat, majd j\u00f6tt a Finsler geometria az 1910-es \u00e9vek elej\u00e9n, ami gyakorlatilag a relativit\u00e1selm\u00e9letnek volt egy h\u00e1tt\u00e9rt\u00e1mogat\u00f3ja. Az\u00f3ta nagy sikere van ennek a kutat\u00e1si ter\u00fcletnek. Velem az t\u00f6rt\u00e9nt, hogy olvasgattam a k\u00f6nyvt\u00e1rban, \u00e9s egy nagyon term\u00e9szetes probl\u00e9m\u00e1ba \u00fctk\u00f6ztem, amit elkezdtem n\u00e9zegetni, kutatgatni. Siker\u00fclt megoldani az adott probl\u00e9m\u00e1t, amir\u0151l k\u00e9s\u0151bb kider\u00fclt, hogy egy \u00f6tven\u00e9ves nyitott k\u00e9rd\u00e9se H. Busemann-nak. A debreceni koll\u00e9g\u00e1kat, \u00e9s nemcsak, igen meglepte e furcsa t\u00f6rt\u00e9net. Ha tudtam volna el\u0151re, hogy \u00f6tven\u00e9ves az adott k\u00e9rd\u00e9s, \u00e9s hogy nem siker\u00fclt eddig senkinek megoldania, nem val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy r\u00e1tettem volna a kezemet. Mi\u00e9rt pont \u00e9n lettem volna az az ember, aki megoldja ezt a k\u00e9rd\u00e9st. \u00cdgy j\u00f6tt l\u00e9tre a debreceni doktor\u00e1tus. V\u00e9g\u00fcl is a geometri\u00e1val nem bajl\u00f3dok sokat az ut\u00f3bbi k\u00e9t \u00e9vben, tev\u00e9kenys\u00e9gemet nem ezen a ter\u00fcleten fejtem ki. Ink\u00e1bb az els\u0151, az \u00fagynevezett kritikus pont elm\u00e9let ter\u00fclet\u00e9n bel\u00fcl dolgozom tov\u00e1bbra is. Ezzel j\u00e1rom a vil\u00e1got, ezen az elm\u00e9leten bel\u00fcl el\u00e9rt eredm\u00e9nyeimmel j\u00e1rok konferenci\u00e1kra, vagy fogadok el megh\u00edv\u00e1st mint oktat\u00f3. A szakma nem geom\u00e9terk\u00e9nt, hanem a kritikus pont elm\u00e9let kutat\u00f3jak\u00e9nt ismer engem. A Finsler geometria egy kis \u00e9rdekes kit\u00e9r\u0151 volt sz\u00e1momra.
\n\u2013 Helyes az a k\u00e9rd\u00e9sem, hogy a kutat\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9ged szempontj\u00e1b\u00f3l a legnagyobb siker a geometri\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik?<\/em><\/strong>
\n\u2013 Gyakorlatilag igen.
\n\u2013 Teh\u00e1t a siker a geometri\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik, te pedig tov\u00e1bbra is a kor\u00e1bbi kutat\u00e1si ter\u00fcleteden v\u00e9gzed a tev\u00e9kenys\u00e9ged. Sz\u00e9p t\u00f6rt\u00e9net.<\/em><\/strong>
\n\u2013 Furcsa, mert n\u00e9ha \u00fagy gondolom, mintha nem is lenn\u00e9k annak a t\u00f6rt\u00e9netnek a f\u0151szerepl\u0151je.
\n\u2013 Nem kerest\u00e9l tov\u00e1bbi megoldatlan feladatokat? <\/em><\/strong><\/p>\n
\n\u2013 Legy\u0151zted az eg\u00f3dat, vagy nem is volt sz\u00fcks\u00e9g arra, hogy megk\u00fczdj\u00e9l vele?<\/em><\/strong>
\n\u2013 Igaz\u00e1b\u00f3l a matematik\u00e1n bel\u00fcl elhivatotts\u00e1got az els\u0151 t\u00e9ma ir\u00e1nt \u00e9rzek. Volt egy sz\u00e9p \u00e9szrev\u00e9telem, ami tal\u00e1n egyszer j\u00f6n be az \u00e9letben. M\u00e1sfel\u0151l nem l\u00e1tok akkora kibontakoz\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get a Finsler geometri\u00e1n bel\u00fcl. A kritikus pont elm\u00e9letben val\u00f3sz\u00edn\u0171, nem fogok \u00f6tven\u00e9ves k\u00e9rd\u00e9seket megoldani, viszont sokkal jobban \u00e9lvezem, sokkal jobban \u00e9rzem. L\u00e1tom, mit lehet el\u00e9rni ezen a ter\u00fcleten, mik az aktu\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1k stb. A nemzetk\u00f6zileg elismert szak\u00e9rt\u0151k ismerik munk\u00e1im javar\u00e9sz\u00e9t, hogy mit \u00e9rtem el ezen a ter\u00fcleten, viszont a geometri\u00e1n bel\u00fcl nincs ez \u00edgy. Ott megoldottam egy probl\u00e9m\u00e1t, de nem biztos, hogy ez egy \u00f6r\u00f6k \u00e9letre sikert garant\u00e1lna.
\n\u2013 L\u00e9gy sz\u00edves, besz\u00e9lj a kritikus pont elm\u00e9letr\u0151l, annak az alkalmaz\u00e1si ter\u00fcleteir\u0151l.<\/em><\/strong>
\n\u2013 A kritikus pont elm\u00e9let alkalmaz\u00e1sa, ezen bel\u00fcl a nem sima (nem differenci\u00e1lhat\u00f3) kritikus pont elm\u00e9let\u00e9, egy g\u00f6r\u00f6g m\u00e9rn\u00f6k \u00e9szrev\u00e9tel\u00e9n alapszik, 1980 k\u00f6r\u00fcl \u00edr\u00f3dott a t\u00e9m\u00e1ban az els\u0151 dolgozat, \u00e9s ez a g\u00f6r\u00f6g matematikus-m\u00e9rn\u00f6k volt az, aki el\u0151sz\u00f6r megfogalmazta a hidakkal kapcsolatos mechanikai probl\u00e9m\u00e1kat. Egy m\u00e1sik, az alkalmaz\u00e1sokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e9rdekes t\u00f6rt\u00e9netet tudok elmes\u00e9lni. 2003\u20132004-ben kint dolgoztam a Lengyel Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Matematika Int\u00e9zet\u00e9ben, egy nemzetk\u00f6zi kutat\u00e1si projekten bel\u00fcl. Ez a kutat\u00f3csoport \u0171rhaj\u00f3k burkolat\u00e1nak optimaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1val foglalkozott, \u00fagy forma, mint anyag\u00f6sszet\u00e9tel szempontj\u00e1b\u00f3l. \u00c9rdekes, hogy a Finsler geometria ter\u00fclet\u00e9n el\u00e9rt eredm\u00e9nyemnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en jutottam ki, viszont ott j\u00f6tt be igaz\u00e1n, a t\u00e9nyleges munka sor\u00e1n, a kritikus pont elm\u00e9let, hiszen a burkolatokon is megjelenhetnek a t\u00f6r\u00e9si pontok, \u00e9s a m\u00e1r eml\u00edtett matematikai modell nagyon j\u00f3l m\u0171k\u00f6dik ilyen probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1sakor. Viszont ha valaki megk\u00e9rdezn\u00e9, hogy az eredm\u00e9nyeim hogy ker\u00fclnek konkr\u00e9tan alkalmaz\u00e1sra, azt nem tudn\u00e1m megmondani. \u00c9n a probl\u00e9m\u00e1t megkapom egy fizikust\u00f3l, egy m\u00e9rn\u00f6kt\u0151l. A m\u00e9rn\u00f6k a jelens\u00e9get le\u00edrja, a fizikus ezt egyenletek form\u00e1j\u00e1ba \u00fclteti, \u00e9s ott van a matematikus, aki a probl\u00e9m\u00e1t megpr\u00f3b\u00e1lja megoldani. Viszont a matematikus nem l\u00e1tja, hogy mi is t\u00f6rt\u00e9nik tov\u00e1bb. A matematikai eredm\u00e9ny megsz\u00fcletik, de hogy az hogy alkalmaz\u00f3dik a gyakorlatban, arr\u00f3l fogalmam nincs.
\n\u2013 Dolgozt\u00e1l-e t\u00e1rsadalomtud\u00f3sokkal?<\/em><\/strong>
\n\u2013 Javar\u00e9szt matematikusok had\u00e1val \u00e1llok kapcsolatban.
\n\u2013 Jelenleg mivel foglalkozol, mi az, amibe bele\u00e1stad magad?<\/em><\/strong>
\n\u2013 Nagyon furcsa dolog, jobb lenne nem mondani, de m\u00e9giscsak mondom. Neki kezdtem egy harmadik doktor\u00e1tusnak is, Pesten, a K\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai Egyetemen (Central European University), a doktori vezet\u0151m aj\u00e1nlat\u00e1ra, \u00e9s tekintettel arra, hogy a CEU a k\u00f6zgazdas\u00e1gi alkalmaz\u00e1sokra is hangs\u00falyt fektet, megpr\u00f3b\u00e1ljuk megforgatni a matematikai elm\u00e9leteket\/eredm\u00e9nyeket valamilyen k\u00f6zgazdas\u00e1gi \u201el\u00e9ben, k\u00f6r\u00edt\u00e9sben\u201c. Besz\u00e9lgett\u00fcnk egy k\u00f6zgazd\u00e1sszal, \u00e9s felmer\u00fclt egy gazdas\u00e1gi probl\u00e9ma, amit v\u00e9g\u00fcl siker\u00fclt megoldani. T\u00e9telezz\u00fck fel, hogy van n darab \u00fczlet\u00fcnk egy lejt\u0151n, \u00e9s hat a gravit\u00e1ci\u00f3. A k\u00e9rd\u00e9s, hova \u00e9p\u00edten\u00e9nk egy lerakatot oly m\u00f3don, hogy a lehet\u0151 legel\u0151ny\u00f6sebb helyen legyen sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l (a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00f6sszk\u00f6lts\u00e9g minimiz\u00e1l\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l). Nagyon furcsa dolog k\u00f6vetkezik be, hiszen nem mindegy, hogy a rakt\u00e1rb\u00f3l kell kihordani az \u00e1rut, vagy az \u00fczletekb\u0151l kell sz\u00e1ll\u00edtani egy k\u00f6z\u00f6s lerakatba. A gravit\u00e1ci\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ra els\u0151 esetben egy adott helyen, m\u00e1sodik esetben egy teljesen m\u00e1s helyen kell fel\u00e9p\u00edteni a rakt\u00e1rt, \u00e9s ez egy nagyon furcsa geometriai probl\u00e9m\u00e1hoz vezet. Itt tal\u00e1lkozik a k\u00e9t eml\u00edtett ter\u00fclet, a Finsler geometria \u00e9s a kritikus pont elm\u00e9let is. Teh\u00e1t ennek a probl\u00e9m\u00e1nak a le\u00edr\u00e1s\u00e1val, tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1val foglalkoztunk az elm\u00falt id\u0151szakban. Ez a legfrissebb munk\u00e1m, de ezen k\u00edv\u00fcl egy g\u00f6r\u00f6g matematikussal is egy\u00fctt dolgozom, egy hosszabb t\u00e1v\u00fa egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s r\u00e9szek\u00e9nt.
\n\u2013 A probl\u00e9ma felvet\u00e9se kinek a r\u00e9sz\u00e9r\u0151l \u00e9rkezett?<\/em><\/strong>
\n\u2013 Ut\u00f3bbi esetben a g\u00f6r\u00f6g koll\u00e9ga r\u00e9sz\u00e9r\u0151l. A munk\u00e1imnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en ismerkedt\u00fcnk \u00f6ssze Ath\u00e9nban, \u00e9s beindult egy k\u00f6z\u00f6s kutat\u00f3munka.
\n\u2013 Van valami, amit \u00e9rdemes tudnunk a g\u00f6r\u00f6g partnerr\u0151l?<\/em><\/strong>
\n\u2013 \u00d3ri\u00e1si teherb\u00edr\u00e1sa van, \u00f6tsz\u00e1z publik\u00e1ci\u00f3ja jelent meg a legjelent\u0151sebb szaklapokban, m\u00edg \u00e9n harminc\u00e9vesen huszon\u00f6t dolgozatot k\u00f6z\u00f6ltem. K\u00fcl\u00f6nben az els\u0151 t\u00edz legfontosabb foly\u00f3irat k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bbnek is benne van a szerkeszt\u0151bizotts\u00e1g\u00e1ban, vagy lektork\u00e9nt dolgozik nekik.
\n\u2013 Teh\u00e1t a matematika adott szakter\u00fclet\u00e9nek egyik vezet\u0151 kutat\u00f3j\u00e1val dolgozol egy\u00fctt?<\/em><\/strong>
\n\u2013 Igen, \u00edgy is lehet ezt mondani.
\n \u2013 Amikor felvett\u00fck a kapcsolatot, rendk\u00edv\u00fcl szer\u00e9ny volt\u00e1l. Hogyan f\u00e9r \u00f6ssze ez a v\u00e9gletes szer\u00e9nys\u00e9g a l\u00e1tv\u00e1nyos sikerekkel?<\/em><\/strong>
\n\u2013 Pontosan \u00edgy. Hogyha nem dolgozn\u00e9k ilyen kaliber\u0171 szakemberekkel, mint akikkel egy\u00fctt dolgozom, val\u00f3sz\u00edn\u0171, nem lenn\u00e9k ilyen szer\u00e9ny.
\n\u2013 Ha a szakmai teljes\u00edtm\u00e9ny szempontj\u00e1b\u00f3l a jelenlegi helyzethez k\u00e9pest a fele \u00faton j\u00e1rn\u00e1l, akkor …<\/em><\/strong>
\n\u2013 Akkor val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sokkal jobban \u201eproduk\u00e1ln\u00e1m\u201d magam…
\n \u2013 Az\u00e1ltal, hogy lehet\u0151s\u00e9ged volt a szakma kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1gaival egy\u00fctt dolgozni, sz\u00e1rmazott egy tanuls\u00e1g sz\u00e1munkra, hogy valamilyen m\u00e9rt\u00e9kben magadba fordult\u00e1l \u00e9s lecsendes\u00fclt\u00e9l. Van-e valamilyen hozad\u00e9ka annak a t\u00edpus\u00fa matematikai munk\u00e1nak, amit te nap mint nap v\u00e9gzel?<\/em><\/strong>
\n\u2013 \u00c9rdekes. Nemr\u00e9g mondtam a feles\u00e9gemnek \u2013 persze, nem teljesen komolyan gondolva \u2013 , hogy val\u00f3j\u00e1ban a matematika faragott bel\u0151lem embert.
\n\u2013 Amennyiben valaki fel szeretn\u00e9 m\u00e9rni, milyen min\u0151s\u00e9g\u0171 munk\u00e1t v\u00e9gezt\u00e9l, \u00e9rdemes megl\u00e1togatnia az AdAstra honlapj\u00e1t, ahol a rom\u00e1niai matematikusok rangsorol\u00e1s\u00e1ban te a tizenegyedik vagy.<\/em><\/strong>
\n\u2013 A matematikust abban m\u00e9rik, hogy mit tesz le az asztalra, azaz: mit k\u00f6z\u00f6l. Ha az ember \u00e9rt\u00e9kes munk\u00e1t v\u00e9gez, ha elk\u00fcldi a dolgozat\u00e1t fontos laphoz, ahol \u00f3ri\u00e1si (esetleg negat\u00edv) kritik\u00e1t kap, ahol \u201esz\u00e9tszedhetik\u201d \u00e9s \u2013 szerencs\u00e9s esetben \u2013 k\u00f6zlik a dolgozatot, akkor m\u00e1ris felfigyel r\u00e1 a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g. \u00c9n dolgozom, v\u00e9gzem a munk\u00e1m, \u00e9s ha ez \u00e9ppen a tizenegyedik helyre el\u00e9g, h\u00e1t ez van. Val\u00f3j\u00e1ban \u00f3ri\u00e1si \u00f6r\u00f6m, mert tulajdonk\u00e9ppen az els\u0151 magyark\u00e9nt szerepelek ezen a list\u00e1n, r\u00e1ad\u00e1sul az el\u0151ttem lev\u0151 matematikusok, kett\u0151 kiv\u00e9tel\u00e9vel, a bukaresti kutat\u00f3int\u00e9zetben dolgoznak.
\n\u2013 Tudom, hogy dolgozt\u00e1l k\u00fclf\u00f6ldi egyetemeken.<\/em><\/strong>
\n\u2013 A legfontosabb tal\u00e1n a lengyelorsz\u00e1gi tart\u00f3zkod\u00e1s, amikor a Lengyel Akad\u00e9mi\u00e1nak voltam t\u00f6bb h\u00f3napon kereszt\u00fcl az \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasa 2003\u20132004-ben, Olaszorsz\u00e1gban pedig siker\u00fclt elnyernem egy visiting professor \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat. Piszokul nagy harc van az ilyen helyek\u00e9rt, t\u00f6bb sz\u00e1zan p\u00e1ly\u00e1znak valami tizen\u00f6t helyre. Ott voltam teh\u00e1t ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Catani\u00e1ban, Szic\u00edli\u00e1ban k\u00e9t h\u00f3napot. A sz\u00e1mos konferencia k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n a legfontosabb ugyancsak egy olaszorsz\u00e1gi kongresszus (ISAAC Congress 2005) volt, ahol mint megh\u00edvott el\u0151ad\u00f3 vettem r\u00e9szt, ami ugyancsak nagy megtiszteltet\u00e9s volt, hiszen huszon\u00e9vesk\u00e9nt egyed\u00fcl voltam a t\u00f6bbi (\u00f6tven \u00e9v f\u00f6l\u00f6tti) megh\u00edvott el\u0151ad\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt.
\n\u2013 Mi az, ami a matematika ir\u00e1ny\u00e1ba vezetett t\u00e9ged, volt-e valamilyen meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151?<\/em><\/strong>
\n\u2013 Igen, egy\u00e9rtelm\u0171en. Gyakorlatilag kilencedikes koromig nem tudtam, hogy l\u00e9tezik matematika. Azt\u00e1n volt a M\u00e1rton \u00c1ron Gimn\u00e1ziumban (ahol a k\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyaimat v\u00e9geztem) egy matematika verseny, \u00e9s nem tudom, hogyan, de siker\u00fclt megnyertem. Andr\u00e1s Szil\u00e1rd \u00e1llt mell\u00e9m akkor, \u00fagy l\u00e1tta, \u00e9rdemes foglalkozni velem. Nagyon sokat tanultam t\u0151le \u2013 hab\u00e1r csak egy \u00e9v k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk, gyakorlatilag \u0151 ind\u00edtott el a matematikai p\u00e1ly\u00e1n. Volt egy m\u00e1sik meghat\u00e1roz\u00f3 ember is az \u00e9letemben, aki az egyetemen kiemelt a t\u00f6megb\u0151l, \u0151 pedig Varga Csaba.
\nEgy\u00e9bk\u00e9nt im\u00e1dom azt, amivel foglalkozok, de t\u00falz\u00e1sokba nem esek, legal\u00e1bbis rem\u00e9lem. T\u00e1rsas\u00e1gi \u00e9letet \u00e9lek, focizok, s\u00edzek; van csal\u00e1dom, k\u00e9t gyerekem. Ha azonban le\u00fcl\u00f6k dolgozni, semmi m\u00e1s nem l\u00e9tezik sz\u00e1momra azon k\u00edv\u00fcl, amin \u00e9ppen dolgozom.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"