The Walk – moziban a 9. B

A közelgő téli vakáció és a téli ünnepek hangulatával indult a 9. B osztály a Győzelem (Victoria) moziba, december 15-én kedden, hogy együtt tekintse meg a The Walk című filmet. Bár a várakozások különfélék voltak, a film utáni vélemények nagy része teljes mértékben összecsengett.
Íme néhány vélemény a filmről:

Babțan Varga Teodóra
Nagyon tetszett a film! Izgalmas volt, érdekes, végig oda tudtam figyelni. Szinte hihetetlen, hogy ez egy valós történet, és éppen ettől válik még érdekesebbé a film, amit, szerintem, nagyon jó ötlet volt megvalósítani. Philippe nagyon bátor ember, szívesen elbeszélgetnék vele. Úgy érzem, ez a történet tanulság lehet mindenki számára…Philippe pedig élő példa arra, hogy merjünk NAGYOT álmodni! Ez az ember valóra váltotta álmát, leküzdötte a lehetetlent. Nem csak azért, hogy az emberek felnézzenek rá, hanem azért, hogy saját magának bizonyítson, és ez az egészben a legszebb. Ha merünk álmodni, ahogyan Philippe is tette, képesek vagyunk elérni céljainkat, és szebbé tenni saját magunk, de mások életét is.

Budai Tímea
A film röviden arról szólt ,hogy Philip Petit nem fél semmitől, a művész-kötéltáncos egy fogorvosi váróban ülve, egy magazin címlapján látja meg először a New York-i ikertornyokat, és akkor rögtön elhatározza: végigsétál egy a két felhőkarcoló között kifeszített kötélen. Erre alaposan felkészül. A főszereplő, aki már gyerekkorától eldöntötte,hogy kötéltáncos lesz bebizonyítja azt,hogy, ha valamit el akarunk érni és teljes erőnkből küzdünk érte,áldozatokat vagyunk képesek hozni, akkor ez az álmunk, valamikor be fog teljesülni. Először is számomra a film bebizonyította, hogy semmi sem lehetetlen. „Az első lépés a legnehezebb, mert tele vagy kétségekkel – mondja a színész. – Ha sikerül félredobnod a kétségeket, akkor már képes vagy koncentrálni, és onnantól kezdve nagyon élvezed, hogy megy a dolog, és meg tudod csinálni”.Ezzel a gondolattal teljesen egyetértek. Ugyanakkor a film azt is bemutatja,hogy a jó barátok mennyire fontosak az ember életében és a kitűzött cél elérésében.”Ami pedig a hamis barátokat illeti, akik segítettek, de feladták, akik segítettek, és elárultak, ők pusztán abban bűnösek, hogy nincs elég bátorság bennük ahhoz, hogy hegyeket mozgassanak.” Habár nagyon sok film szól a szenvedélyekről ,az álmok megvalósításáért folytatott küzdelemről,mégis ez egyedi. A film nem azért egyedi, amit elmesél, hanem ahogy elmeséli. Az ember életében minden haladó, egyedül a szenvedély az, ami állandó. A szenvedély pedig nem csak , hogy veszélyes lehet, de kifejezetten káros is. Egyáltalán nem helyes döntés Petit részéről átsétálni egy drótkötélen a tornyok közt, mégis meg lehet érteni döntését, hiszen a szenvedély egy olyan erős kötődés, ami egy életen át tarthat. Szerintem , ha az emberek a következő gondolattal állnának hozzá az álmuk teljesítésének elkezdéséhez,akkor nagyobb esélye lenne ezt elérni..”Tudom, hogy lehetetlen, de tudom, hogy meg fogom csinálni!”

Iszlai Mátyás
Már amikor kijött az előzetes eldöntöttem, hogy megnézem, de valahogy nem jött össze (félévik, felmérők stb.). Sokszor kérdőjelezik meg, hogy normális-e egy ilyen ember, aki kockára teszi az életét “értelmetlenül”, holott az ember csak ilyen helyzetekben ismeri meg magát, a határait, és gyűjt erőt, hogy átlépje azokat. Azokban a helyzetekben, amikor nem tudod befolyásolni a körülötted történő dolgokat (magyarán nem vagy biztonságban), csak magadra számíthatsz, és ilyenkor elképesztő dolgokra vagy képes. A film emellett nagyon nagy hangsúlyt fektet az eredetiségre és arra, hogy értelmetlen volna az egész biztosítás nélkül. Papa Rudy győzködi Phillipet, hogy használjon biztosító kötelet, de akkor az egész lényegét veszítené a biztonság miatt. Ekkor mondja az Papa Rudy “Nem tudom, miért csinálod ezt Phillip, de azt tudom, hogy gyönyörű amit teszel”. Szerintem ez a mondat a film epicentruma és ez megmagyaráz mindent…. Nagyon érdekes és jó film volt, mindenkinek csak ajánlani tudom; biztos, hogy mindenki számára magyaráz egyet s mást!:-)

Knobloch-Esztergár Péter
Számomra ez a film egy óriási élmény volt. Teljesen beleéltem magamat, és valósággal izgultam, ami arra is utalhat, hogy a film nagyon jól lett összeállítva. A film főszereplője Philippe, aki már egész kicsi kora óta kötéltáncos szeretne lenni. Egy szép nap, miután már sok tapasztalatot magára ruházott Papa Rudy cirkuszi bűvész segítségével, elhatározza, hogy a világ két legmagasabb tornya, azaz a New Yorkban találhatott Ikertornyok közé kifeszíti a kötelet és a világ szeme láttára beírja magát az emberek emlékezetébe és tudatába, szenzációt szülvén.
Ez a film egy igaz történetre alapszik, ami miatt különlegessé válik.
Számomra Philippe egy óriási ember, aki minden tiszteletet megérdemel, mivel olyant tett, amit más többé valószínűleg sose fog megtenni. És ezt nem azért tette, mert valaki lefizette erre, vagy mert nem volt más választása, hanem azért, mert valóra akarta váltani az álmát!
És valójában ez az üzenete az egész filmnek, hogy ne adjuk fel az álmainkat, hanem küzdjünk értük, és valósítsuk meg őket úgy, ahogyan Philippe is tette.