Iskolánk és a DQME2-projekt

Az utóbbi évtizedben egy igen aggasztó jelenséggel kell szembenéznünk: a technika századában egyre kevesebb fiatal mutat érdeklődést a matematikai és természettudományos pályák iránt. Míg az egyetemet végzettek száma növekvőben van Európában és országunkban is, addig a matematika és természettudományos szakokat választók száma csökken, sőt a bármilyen tudományos karriert befutni vágyók száma is csökkenőben van. Részletesen elemezte ezt a helyzetet több erre a célra kinevezett európai szakbizottság. A 2004 áprilisában Brüsszelben bemutatott Gago-jelentés szerint ekkor az EU-ban 5,7 kutató jutott 1000 főre, a tagságra váró országokban pedig átlagosan 2,6 kutató. Ehhez képest a gazdasági és technológiai fejlődés fenntartása legalább egy 8 kutatós átlagot igényel, ami azt jelenti, hogy Európának félmillióval több kutatásban dolgozó emberre van szüksége. Különösen rossz a helyzet a természettudományok (ezek közt főként a fizika) és a matematika terén. Ezeken a területeken bizonyos európai országokban nemcsak a kutatók, hanem a tanárok száma sem elegendő. Más országokban még elegendő, de a közeljövőben már nem lesz az. A Gago-jelentésben megjelenő MAPS- (Mapping Physics Students in Europe) tanulmány szerint 1997 és 2002 közt 17 százalékkal csökkent Európában a fizikában diplomázottak száma. A 2007-es Rocard- jelentés, a Science Education Now megerősíti az előző jelentés megállapításait, sőt a helyzet súlyosbodásáról beszél. Ebben a jelentésben az egyik legfontosabb javaslat a kíváncsiság-vezérelt oktatás előtérbe helyezése. Kíváncsiság-vezérelt tanuláson a jelentés szerzői azt a folyamatot értik, amely problémák feltárására, kísérletek elemzésére, alternatívák megtalálására, kis kutatások megtervezésére, sejtések megfogalmazására, információgyűjtésre, modellalkotásra, koherens érvek megfogalmazására irányul (Lim, Davis, Bell 2004).

A román tanügyi rendszer állapotát tárgyaló 2007-es Miclea-jelentés is kitér számos a fenti jelentésekben említett problémára. Románia a tudományos publikációk lakossághoz viszonyított száma szerint 11-szer kisebb teljesítményt mutat az EU-s átlagnál, ötször kisebbet Magyarországhoz és kétszer kisebbet Bulgáriához képest. Románia innovációs együtthatója 2006-ban kétszer kisebb volt Bulgáriához, háromszor Magyarországhoz képest és ötször az EU átlagnál, és a legnagyobb csökkenő tendenciát mutatja az összes felmért ország közt. A Miclea-jelentés is ennek egyik okát a tanügyi rendszer jelenlegi állapotában látja, és annak radikális átalakítását javasolja. Sok más fontos megoldandó probléma mellett kiemelt fontosságot tulajdonít a kompetencia alapú oktatásnak.
Mindez a különböző európai felmérésekből is látszik. A 2003-as Pisa-felméréseken és a TIMSS-felméréseken Románia a vizsgált 42 ország közt a 34. helyet foglalta el, a nemzetközi átlagtól minden felmért kompetenciában lemaradt.
Mindez azt mutatja, hogy a matematika és természettudományos oktatás világszerte nem túl jó helyzete nálunk még rosszabb képet mutat. Ilyen körülmények közt valóban minden tanárnak el kell gondolkoznia, hogy mik azok a módozatok, amelyekkel ezt a tendenciát csökkenteni lehetne. Nagyon sok olyan tényező van, ami a társadalom és főként a politikum döntésein múlik. Természetesen valamilyen egységes, jól alátámasztott fellépéssel talán valamilyen mértékben ezt is lehet befolyásolni, de ez nem képezi e cikk vizsgálatának tárgyát. Amit megtehetünk és meg is kell tenni, az a tanítási gyakorlatunk átalakítása oly módon, hogy valóban partnerei lehessünk tanítványainknak a tanulás folyamatában, és a megváltozott életkörülményeikből adódó gondjaikra valamilyen életképes megoldást próbáljunk találni. Olyan problémákkal szembesülünk a tanítás során, mint:
– az egyre erősödő hiányos szövegértés,
– az absztrakciós képesség egyre nagyobb hiánya,
– a nyelvezet elszegényedése és ezáltal az érzelmi-értelmi élet szegényedése,
– a sok forrásból jövő állandó ingerlésnek való kitettség miatt pedig jóval magasabb ingerküszöb.
Ezeknek a gyerekeknek erősebb impulzusokra van szükségük ahhoz, hogy aktív résztvevőivé váljanak a tanulásnak. Ahhoz, hogy ezt elérjük, változatossá kell tenni a módszereinket,és azokat a módszereket kell előtérbe helyezni, amelyek kötelezővé teszik a diák aktív részvételét a tanórán. El kell érnünk, hogy a diák cselekvő módon reagáljon az őt érő kihívásokra. Ez különben az utóbbi időben sokat hangoztatott kompetencia szó értelmezése is: az egyén belső késztetése, hogy cselekvéssel válaszoljon egy adott helyzet kihívására, tehát nem azonos sem a tudással, sem a képességgel, magában
foglalja ezeket, de nem egyenlő velük (Blomhoj és Jensen, 2003). Természetesen a tanárnak önmagában nehéz feladat ezen új(régi) módszerek megtalálása, alkalmazása, határainak megszabása. Az együttműködésre nagy szükség van a már meglevő tapasztalatok hasznosítása, új tananyagok kidolgozása, közös oktatási kísérletek lefuttatása érdekében. Ezen problémák közös európai megközelítésének érdekében az Európai Unió több olyan projektet támogat, amelyek célja pont a különböző tapasztalatok megosztása olyan oktatási stratégiák létesítése érdekében, amelyek valamilyen megoldást kínálnak a felmerülő közös problémákra.

A Báthory-líceum tanárai cselekvő módon reagáltak az ebben rejlő lehetőségek kiaknázására. Iskolánk az elmúlt két évben egy olyan európai multinacionális projektben vett részt, amely a matematikatanítás minőségének emelését tűzte ki célul. A DQME2 ( Developing Quality in Mathematical Education 2) projektben 11 ország egy-egy egyeteme és középiskolája veszt részt. A projekt elsősorban a modellezés szerepére koncentrál az iskolai matematikaoktatásban. Romániát a BBTE mellett képviselte iskolánk. A projekt elsősorban a tanárokat jelölte ki célcsoportként. A fő célkitűzés az volt, hogy minél több, modellezéssel kapcsolatos, használható anyag kerüljön fel a honlapra, amit közösen hoztunk létre, ezzel kapcsolatos cikkek jelenjenek meg, amiket a tanárok használhatnak munkájuk során. Annak ellenére, hogy a diákok áttételes élvezői a projekt eredményeinek, amennyire lehetséges volt, a diákokat is igyekeztem bevonni. Nagyon sok anyagot fordítottam ez alatt az idő alatt a BBTE diákjaival együtt, így ma már a projekt honlapján román és magyar nyelven is sok, jól használható gyakorlati megközelítésű probléma található. Diákjainkkal és a BBTE diákjaival együtt részt vettünk egy nemzetközi modellezési kísérletben (Asthma-project), a modellezésben nagy hagyománnyal rendelkező Dánia és Svédország mellett. Emellett több kis projekt résztvevői voltunk (“Nem minden az, aminek látszik! “ és a” Happy cube” ). Iskolánk két matematikatanára magyarországi továbbképzésen vett részt modellezés témában.
2008 szeptemberében iskolánk a 11 résztvevő ország képviselőinek bemutatta, hogyan zajlik a matematikatanítás iskolánkban. Minden matematikatanár óráit meglátogatták a vendégek, és a tapasztaltak közös megbeszélés tárgyát képezték. Iskolánkban zajlott az ekkor tartott európai részvételű konferencia, amelynek témája volt a tanórai modellezés. A kis-projektek és a képzések tapasztalatairól a BBTE diákjainak és tanár- továbbképzések alkalmával a kollegáknak is beszámoltunk a BBTE projektvezetőivel együtt.

Ebben a tanévben kezdődött el egy még nagyobb lélegzetű európai projekt, a PRIMAS, amelynek már nincsenek külön iskolai résztvevői, de nemzeti szakértőként felkértek a projektben való résztvételre, ezáltal áttételesen iskolánk ehhez a fontos programhoz is kapcsolódik. Ez a projekt is a matematikát és természettudományokat oktatókat nevezi meg célcsoportként. A PRIMAS célja a kíváncsiság-orientált tanítás előtérbe helyezése és tanár-továbbképzések támogatása ennek a módszernek a népszerűsítésére és alkalmazására. Ezek a projektek utat nyitottak egy olyan közösség felé, amely lehetővé teszi iskolánk matematikatanárai számára, hogy az erős hagyományokkal rendelkező, rendkívüli elődök által fémjelzett tanítást olyan színfoltokkal tarkítsák, ami tanulóink számára új lehetőségeket, gazdagodást, a pedagógusok számára kihívást, szakmai kiteljesedést és az új körülmények közt felmerülő problémákban egyaránt támaszt jelenthet.

Szilágyi Judit