Oktatási videók készítése


A tevékenységeink során végzett kísérletek, mikrokutatások, valamint a ciprusi Le-Math projekt programjai alapján úgy gondoltuk, hogy bizonyos matematikai tartalmak esetén hasznos lenne olyan oktatási videókat készíteni, amelyek az adott témákban tartott kíváncsiságvezérelt tevékenységek kiindulópontját, segédeszközét szolgálhatják. Ebből kiindulva készítettünk 9 témában 20 oktatási videót.

A legtöbb esetben nem ismeretközlés a filmek célja, hanem valamilyen kontextus megteremtése, a kíváncsiság felkeltése, esetleg a problémaérzékenység fokozása.

Minden témakörben az első részt úgy terveztük meg, hogy ne tartalmazzon semmilyen formális matematikai jelölést, a nézőnek kelljen kitalálnia, hogy mi is a film matematikai tartalma, illetve ezzel kapcsolatban milyen alapvető problémák fogalmazhatók meg. Például a Clap vagy a Variation (part 1.) esetén a pólók színe a négy elem és ennek a négy elemnek jelenik meg az összes lehetséges sorrendje illetve a harmadrendű variációi egy véletlenszerű sorrendben. Mivel a sorrendek száma elég nagy (24) és egyszerre csak egy sorrend látható ezek a filmek nagyon sok probléma kitisztázására alkalmasak. Egyrészt, világosan megjelennek a permutációk és a variációk és nemcsak azok száma, tehát előtérbe kerül a fogalom (a hagyományos tanítás egyik leggyakoribb következménye, hogy a diákok a variáció fogalmát összekeverik a variációk számával), másrészt a véletlenszerű sorrend miatt fontossá válik az is, hogy a lehetséges variációkat milyen sorrendben érdemes előállítani ahhoz, hogy a végén egyértelműen (és egyszerűen) el lehessen dönteni, hogy megvan-e az összes (és persze ezt nem egy formális képletre alapozzuk, hanem előbb döntsük el, hogy megvan az összes és aztán számoljuk meg). Így tehát a tanítás során nagyobb hangsúlyt kap a rendszerezésre való törekvés és ezt nem a tanár kéri a diákoktól, hanem ők maguk érezhetik a strukturáltság szükségességét.

A filmek 2. része általában szemléltet valamilyen algoritmust az adott témához kapcsolódóan (pl. a ciklusok kialakítása esetén ez az algoritmus egyben a bizonyítás is akárcsak a permutáció inverzének a kiszámításánál, de a variációk felírásánál csak egy lehetséges algoritmus az eredmény kigenereálására). Az algoritmusokkal kapcsolatban mindig érdemes kitisztázni néhány lényeges kérdést: biztos-e, hogy tetszőleges esetben is működik, biztos-e, hogy véges, nem lehet-e optimalizálni, stb. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása sok esetben a bizonyítások gondolatmenetének a formális leírásához vezet, ezért ez a megközelítés kifejezetten alkalmas arra, hogy a Van Hiele elmélet alacsonyabb szintjeit összekössük a 3. szinttel, a formális logika funkcionálisan működő szintjével.

A filmek utolsó része általában alkalmas összefoglalásra is, hisz egyben látszik a probléma, a megoldás, a megoldásra használt algoritmus.

A filmek létrehozásában részt vettek a Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika és matematika-informatika szakos hallgatói (másod és harmad év) valamint a didaktika mesterin tanuló egyetemi hallgatók is. Így összesen 31 ember vett részt valamilyen módon (szereplő, rendező, megfigyelő vagy műszaki munkatársként) filmek létrejöttében.

A filmek előkészítését, elkészítését, a kellékek beszerzését egyesületünk támogatta, a kivitelezett tevékenységek ugyanakkor a MASCIL (Mathematics and Science for Life – www.mascil-project.eu) projekt keretében zajlottak.

A filmek megtekinthetők itt.

Leave a Reply